A szegény legény kalandjai
Beszámoló a kiállításról:
/c/document_library/get_file?uuid=01bc1205-fca5-461f-a52d-da9763865b50&groupId=10136
Lóránt & Stujifzand
Tari László Múzeum, Iskola u. 2
A kiállítás 2015.07.15. -08.22. között tekinthető meg a múzeum nyitva tartási idejében.
Lóránt János Demeter
Békésszentandrás,1938.
SZOT- és Munkácsy-díjas Érdemes művész
A Magyar Művészeti Műhely, a Magyar Festők Társasága és a Magyar Vízfestők Társasága tagja, Mezőtúron él. A 60-as, 70-es évek hazai festészetének egyik legeredetibb képviselője.
Sokoldalú alkotó, aki az olajfestészet mellett a grafikában, a vízfestészetben is jelentős műveket alkotott.
Lous Stuijfzand
Amszterdam, 1947
Holland képzőművész, a Hágai Művészeti akadémián diplomázott. Alkotó munkáját Mezőtúr és Leiden (NL) városokban végzi. A magyar táj hangulata sok esetben inspirálja alkotásait.
Változatos műfajokban dolgozik: grafika, festészet, szobrászat.
Jégkorszak
2015 június 4-től augusztus 16-ig Csongrádon a régi Városi Galéria épületében
(Kossuth tér, a mozi mellett) várja a kedves látogatókat a Tari László Múzeum Jégkorszak című kiállítása, ami a Magyar Természettudományi Múzeum vándorkiállítása .
A globális klímaváltozás napjainkban oly sokszor emlegetett és sokakat foglalkoztató jelenség.
Vajon a közelmúltunk és főként a jövőnk alakításában mekkora és milyen szerepet játszik az ember? Valóban igaz, hogy jégkorszakban élünk? Milyen hatása volt a legutóbbi jégkorszaknak a környezetre? Milyen nyomait láthatjuk, érezhetjük még ma is? Vajon hogyan változott az élővilág sokfélesége? Mi vár ránk 100 év múlva?
A Jégkorszak című kiállítás a téma körül forgó tévhiteket, a jégkorszakról alkotott esetenként téves elképzeléseket tisztázza.
Különleges tárgyi anyagok, gerinces maradványok, tudományosan hiteles rekonstrukciók segítségével részletezzük a legutóbbi jégkorszak, a Jégkor környezetre gyakorolt hatását, nyomait.
Ismertetjük az utóbbi 2,5 millió év klímaváltozásait, a jégtakaró mozgását a kontinenseken. Sorra vesszük az állandóan változó, olykor szélsőséges környezeti feltételek között élő állat- és növényvilág alkalmazkodási stratégiáit. Részletesen szólunk arról, hogy az ember természetátalakító tevékenysége mikor, milyen mértékben hagyott nyomot a Földön.
A múzeum gyűjteményi anyagából eredeti jégkori emlőscsontvázakat (mamut, óriásszarvas, barlangi medve, barlangi hiéna, őstulok stb.); gerinces maradványokat (kardfogú tigris koponyája, gyapjas orrszarvú koponyája, barlangi oroszlán koponyája, barlangi hiéna koponyája, barlangi medve koponyája stb.), preparátumokat (pézsma tulok, jávorszarvas stb.) és életnagyságú rekonstrukciókat (kardfogú tigris, barlangi hiéna, gyapjas orrszarvú) is bemutatunk.
Az egyes jelenségek tudományos magyarázatának megértését a látványos elemek mellett interaktív, multimédiás és mechanikus elemek segítik. A látogatók egy igazi felfedező, nyomozó úton járhatják be a Föld történetének utolsó 2,5 millió évét.
Valóban jégkorszakban élünk?
Jégkorszakoknak azokat a több millió évig tartó időszakokat nevezzük, amikor bolygónk felszínének egy részét nagyobb összefüggő jégtakarók borítják. Ma Földünk felszínének 10%-át jég borítja. Tehát egy jégkorszakban élünk és ennek még koránt sincs vége. Ennek a jégkorszaknak köszönhető Földünk mai élővilágának változatossága. Számunkra az a természetes, hogy a Földön az Északi- és a Déli-sark vidékeit összefüggő jégtakaró borítja, hogy különböző éghajlati övek és évszakok vannak, télen esik a hó. Bolygónk életében ez nem mindig volt így. Földünk történetének legnagyobb részében meleg és kiegyenlített éghajlat uralkodott, s még a sarkvidékeken sem volt jégsapka. Összefüggő jégtakarók csak a jégkorszakokban vannak. Az eljegesedések bolygónk történetében csupán ritka, rövid epizódok.
A kiállításban arra is fény derül, milyen összetett földi-csillagászati okai vannak a jégkorszakok kialakulásának.